Panama csatorna: mesterséges csatorna, amely a Csendes- és Atlanti-óceánt köti össze. Hossza 77 km. A Panama csatornát évente körülbelül 14.000 hajó szeli át, ez biztosítja az ország bevételének 40%-át.
72 napos Közép- és Dél Amerikai utazásunk utolsó napja is eseménydúsan telt, ugyanis erre az utolsó napra hagytuk a Panama csatorna meglátogatását. Délután 2 órakor kellett induljunk a szállodából a reptérre, ebbe az időbe kellett beleférjen ez a látogatás.
A Panama csatorna Panamaváros szélében található. A látogató központ a Miraflores nevet viseli, innen lehet végignézni, ahogy a hajók átkelnek a csatornán. Ez a látogató központ könnyen megközelíthető tömegközlekedéssel.
Még így időszűkében is bevállaltuk, hogy tömegközlekedéssel megyünk el a csatronához. A szállodától metroval mentünk az Albrook megállóig, innen pedig Metro busszal mentünk tovább. Még így átszállással is oda vissza 1,2$ volt az út fejenként. Mint előző bejegyzésemben is írtam, Panamavárosban nagyon olcsó a tömegközlekedés, csak szükség van egy kártyára, amit fel lehet tölteni.
Igyekeztünk 9 órára odaérni, hisz ahogy hallottuk, egy nap két időpontban engedik át a hajókat, reggel 9 és délután 4 körül. A látogató központ reggel 8 és délután 6 óra között tart nyitva és a belépő 20$-ba kerül.
Sikerült is odaérnünk pár perccel 9 óra után és igyekeztünk is fel a kilátóhoz, hogy elcsípjük, ahogy a hajók átkelnek a csatornán. Szerencsénk is volt, épp akkor haladt át egy nagy hajó tele rakománnyal.
Végignéztük, ahogy a hajó bejön az első kapun, feltöltik az első zsiliprendszert vízzel, ezzel megemelve a hajót. Kinyitják a második kaput, ami biztonsági okokból dupla kapu, átmegy a hajó, miután becsukódnak a kapuk megemelik a vízszintet a második szintre és innen bocsájtják útra a hajót a Gatun tavon.
Délelöttönként a hajók a Csendes óceán felöl érkezve kelnek át a csatornán, délután pedig az Atlanti óceán felölről.
Szerencsénk volt, mert még egy kisebb hajót is végignézhettünk, ahogy átkel a csatornán. Annyira izgalmas volt, hogy bár időszűkében voltunk, nem bírtuk otthagyni a látványt.
A háttérben látszik az új csatorna is, amit 2016 júniusában adtak át. Ez a csatorna azért lett készítve, hogy a nagyobb hajók áthaladására is lehetőség legyen. Itt is pont elcsíptünk egy átkelő hajót.
Miután átkelt a hajó a csatornán elindultunk, hogy gyors pillantást vessünk a múzeumra. A múzeumban is rengeteget lehet tanulni a csatornáról, nagyon jól ki van találva, interaktív részek is vannak, s akár át is lehet kelni a csatornán virtuálisan.
A múzeum is nagyon tetszett, elég sok időt eltöltöttünik itt is, végül már szinte szaladtunk a buszmegállóba. Szerencsére nem kellett sokat várjunk a buszra, de még így se értünk vissza a szállodába a kijelentkezésre, kissé késve jelentkeztünk ki, de a reptéri transzferünket nyugodtan elértük, még egy gyors ebédre is maradt időnk. Tehát utolsó napig és percig kihasználtuk a rendelkezésünkre álló időt, de még így is szomorú szívvel nyugtáztuk, hogy nagyon hamar elrepült ez a 72 nap.
Úticélok 