Nyerges-tető Erdélyben, Csíkszeredától 30km-re, Csíkkozmás és Kászonújfalu között található. Fontos hadszíntér volt a történelem folyamán, számtalan csata helyszíne a tatár és török beütésekkor, ma azonban, mint a szabadságharc egyik helyszínére emlékezünk.
Nyergestetőn volt az 1848-1849-es szabadságharc utolsó székelyföldi csatája. Itt harcolt Tuzson János honvédezredes kis csapatával a tíz-hússzoros túlerővel szemben 1849 augusztus 1-én. 17 órán át sikeresen feltartóztatta az ellenséget, az osztrák-orosz egyesült csapatot, de aztán visszavonulásra kényszerült.
Maga Tuzson János így emlékszik a csatáról:
“Biztosítva hittem magamat, hogy az ellen be nem ér, míg Csíkba magyar csapatokra találok, mi nagy csalódásomra egész másképpen történt, mert Kászonba megérkezve megdöbbenve értesültem, hogy Csíkból a magyar csapatok kivonultak. A fegyverbecsületnek eleget teendő, elhatározám magam a Nyerges-tetőn állást foglalni, hová alig érkezem meg, az ellen már nyomomban volt s délután 6 órakor kénytelen voltam fáradt és kiéhezett, 8 gyenge századból álló gyalogságommal, 40 lovasommal és 6 ágyúval csatát fogadni, mely az éj beálltával megszünt. Augusztus 1-re virradólag a támadást az ellen újból megkezdte s a csata folyt szüntelen, azonban délelőtt 10 és 11 óra között azon jelentésre voltam kénytelen a természettől elősegített erős állásomat odahagyni, hogy legalább hússzorosan túlnyomó ellen gyalogságának sikerült hadi állásomat a sűrű erdőségben megkerülni, minek következtében kénytelen voltam csapatom megmaradt töredékével, az ellentől Csíkkozmás és Csíktusnád közötti téren is üldöztetve -csatarendben Csíktusnádon át a teljes megsemmisítés elől menekülni.”
A csata helyszínén emlékoszlop őrzi a csatában elesett székely hősök emlékét. A szobrot 1897 augusztusában avatták fel, maga Tuzson János jelenlétében. Minden éveben, március 15-én megemlékezést tartanak itt az elesett szabadságharcosok emlékére.
Az emlékművel átellenben, az erdő szélén egy tömegsírba hantolták el az ütközet áldozatait, akiknek emlékét ma már számtalan kereszt és kopjafa őrzi. A faragott kopjafák között végigsétálva olvasgathatjuk a rá kerülő feliratokat. Egyet emelek ki közülük, egy Kossuth Lajos idézetet, mely így szól: “Itt nem hirdetni, itt csak tanulni lehet a hazafiasságot.”
A helyszínen egy videó is készült, amelyet az alábbi linkre kattintva lehet megnézni:
Ha tetszenek a bejegyzések, hasznosnak tartod őket és értékeled a munkánkat, köszönetképp meghívhatsz egy kávéra a következő linkre kattintva: MEGHÍVLAK EGY KÁVÉRA!
Úticélok 